|
|
A kemence tartozékai
Íme néhány kemencetartozék a teljesség igénye nélkül. Néhány tartozék ma is használatban van a kemencék mellett, néhány azonban a feledés homályába merült, kevesen használják, kevéssé jelenik meg a köztudatban.
A képekre kattintva a kemence tartozékait nagyobb méretben is megtekinthetik.
Szénvonó, szivanó:
 |
Általában fából, ritkábban vasból készült kemence tartozék. Egy hosszú bot végére trapéz alakú deszkalap volt csatolva. A kemencében történő használat előtt vízbe mártották, nehogy meggyulladjon. A tüzelő betolására, a parázs mozgatására használták, de a kemencében levő tepsit vagy edényt is ezzel húzták ki. Napjainkban jellemzően vasból készül ez a kemence tartozék.
|
Piszkafa:
 |
A kemence tüzének igazítására használatos tartozék kb. 2 m hosszú, vékonyodó faág volt, mely gyorsan használódott a sűrű lángra kapástól, ha elkopott, kicserélték. Napjainkban vasból készítik, szintén a kemencében lévő tűz igazítására szolgál. |
Vaslapát
|
|
A kemence forró parazsának lapátolására szolgál. |
Sütőlapát:
Talán az egyetlen kemencetartozék, amit ha máshonnan nem, a mesékből mindenki ismer. Kenyérsütésnél volt igen fontos szerepe. A kenyeret vetették be véle a kemencébe. Általában egy darabból faragták ki, de előfordult a több darabból összeállított sütőlapát is. A nyelének végén kerek vagy ovális lap volt, ezzel a kenyéren kívül a különböző sütőtálakat is mozgatni tudták a kemencében.
A sütőlapát kedves barátunk Farkas Béla népi iparművész munkája.
Pemét, pemete:
A kemence fenekét pemetével tisztították, erre a célra cirokból vagy kukoricacsuhéból fonták a kemence ezen tartozékát. Egy hosszú bot végére cirok- vagy kukoricacsuhé-csomót erősítettek, a forró kemence seprése előtt vízbe mártották, hogy meg ne gyulladjon.
Kantakocsi, kantaszekér:
Arra használták, hogy a fazekat a kemencébe tegyék. A két kerékből és egy vasból készített villa nyélre erősítve segítette az edények kemencébe történő be- illetve kivételét. Az edényt a villa közé szorítva, a villával kissé megdöntve, a kantakocsi kerekein gördítve lehetett az edényt a kemencében mozgatni.
Szánkó:
Néhány helyen a kemencében, tepsiben való sütéshez szankót használtak, mely úgy volt kialakítva, hogy a tepsi kényelmesen elférjen rajta, így akár parázson is lehetett vele sütni.
Szusztora vagy pap:
A kemence belsejének megvilágítására szolgáló, sárból készült tartóba vagy kenyértésztába szúrt, botra tekert, olajos rongy.
A kemencében történő sütés-főzés kellékei, tartozékai
Dagasztó teknő:
 |
A kenyértésztát a dagasztó teknőben dagasztották. Külön teknőt használtak a húsok keverésére (kolbász, hurka) és külön teknőt a kenyér bedagasztására. Általában a kenyér dagasztására szolgáló teknőben kizárólag kenyeret dagasztottak, az egyéb édes kalácsok tésztáját külön teknőben, vagy fából faragott szakajtóban készítették. |
Szakajtó:
 |
A bedagasztott, sütésre előkészített kenyeret a szakajtóban pihentették a kemencébe való bevetésig. A szakajtóba ruhát tettek, ebbe tették a megformázott kenyeret, kenyér felvette a szakajtó formáját, ezért általában kerek szakajtót használtak, ezeket általában kukoricacsuhéból fonták, de előfordul fából faragott szakajtó is. Nálunk az édes kelt tészták fából faragott szakajtóban készülnek. |
A tekenyő és a szakajtó kedves barátunk Farkas Béla népi iparművész munkája.
Lószőr szita:
 |
Elődeink a kenyérlisztet lószőr szitán szitálták át, ezzel törve össze a lisztet, így a liszt levegősebb lesz, a kenyértészta lazább. |
Vászonedény:
 |
Agyagból készült, kívül mázatlan, vékony falú, öblösödő edény, melynek egy vagy két füle van. Kívülről mázatlan, ezért nevezik vászonedénynek. Kemencében és szabad tűznél is főztek benne, szabad tűz esetén a tűz mellé tették, mivel az edénynek csak egyik oldalát érte a meleg, ezért az ételkörbe-körbe mozog. Az ételek agyagedényekben nem fortyognak csak gyöngyölve forrnak, részben ezért is ízletesebbek, akár kemencében, akár szabadon főzünk bennük.
|
A vászonedény Takács István fazekasmester munkája.
Kacsasütő:
 |
Agyagból készült, mázalt lapos, fedeles edény, melyben egy kacsa akár egészben is elfér. Kacsakoporsónak is nevezik.
|
A kacsasütő Kabai Erzsi fazekasmester munkája. Köszönjük a képet Stefán Marcsinak.
Háromlábú edény:
 |
Agyagból készült, kívül-belül mázalt, három lábon álló edény, akár kemencében, akár szabad tűzön is használható. A lábak miatt parázs fölé is helyezhető, esetleg közvetlen az edény alatt apró, fatörmelékből tűz rakható. Ebben az esetben a tűz folyamatos figyelmet, gondozást igényel, a vékony fa hamar leég alatta. |
A háromlábú edény Takács István fazekasmester munkája.
Tepsi, cseréptepsi:
Készülhetett vasból vagy cserépből. Sütésre használták, a kemencében használatos szankót általában a tepsi méretéhez alakították.
Cserép sütőforma:
 |
Kalácsokat, tésztákat cserép sütőformában érdemes a kemencében sütni, természetesen bármiben megsül a tészta, de cserépben sülve ízletsebb.
|
A kerámia Takács István fazekasmester munkája.
Öntöttvas lábas:
Vasból készült edény, főzésre használták. Általában szabad tűzön főztek rajta. Az edény maga készülhetett lábakkal is, sőt akár lábas fedővel is, ebben az esetben a fedő más funkciót is betölthetett, így akár önálló edényként is használható volt.
Korona
|
|
Szabadtűzi sütéshez használható korona, melyre ráhelyezhető agyag edény, vászonedény. |
A kemence ajtaja:
Kemencezáró samott
A kemencezáró samott feladata a felfűtött mobil kemence kürtőjének lezárására szolgál. A kemencezáró samott egyedi méretben, egyedi gombokkal készül. Érdemes a kemenceajtó gombjához igazodva kiválasztani kemencezáró samott gombját.
A kések Divinyi Krisztián fafaragó barátunk munkái. Az egyedi kézzel faragott kések megrendelhetőek.
A képekre kattintva azok nagyobb méretben is megtekinthetőek. |
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
